Érdekfeszítő adalékok Hajdúszoboszló történelméhez
Hajdúszoboszló város története a régmúltra tekint vissza, amelyet nagyban meghatároz, hogy három táj találkozik a város földrajzi elhelyezkedésénél:
- a Hortobágy,
- a Hajdúhát,
- valamint a Sárrét-Berettyó vidéke.
Hajdúszoboszló és története
A régészeti leletek alapján Hajdúszoboszló város helyén már i. e. III. évezred közepén is léteztek állandó települések. A kedvező természeti adottságok, kereskedelmi útvonalak és földrajzi viszonyok lehetővé tették a különböző népcsoportok megtelepedését ( gepidák, gótok, avarok ).
A honfoglaló törzsek 895 táján telepedtek le Hajdúszoboszló környékén. A település első írásos emléke 1075-ből származik és I. Géza királyunkhoz köthető. Később a Váradi Regestrum említi Szoboszlót, mint paptartó falut 1214-ben. A pápai tizedlajstromokban 1330 körül már faluként van jelen.
A település a 14. században a Debreczeni család birtokában volt, de földesúr volt még Hajdúszoboszlón Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János és Dobó István is.
A 16. század második felében Szoboszlóra is megérkezett a romlás és a pusztulás: 1552-ben ugyanis a „hitetlen” török feldúlta a várost, a fosztogatások elől pedig a lakosság nagy része elmenekült.
1594-ben tatár seregek törtek be a vármegyébe, amely után Szoboszló gyakorlatilag megsemmisült.
Bocskai István lovas szobra Hajdúszoboszlón a Hősök terén.
(Marton László alkotása, amelyet 1972. augusztus 19.-én állítottak fel.)
Hanyatlás után aranykor
Bocskai István 1606. szeptember 2-án címeres adománylevelet adományozott 700 lovashajdúnak, ezzel otthont adva számukra a tatárok elől Szoboszló területén.
1610-ben Báthory Gábor vásártartási jogot adományozott Szoboszlónak, amely rendkívül fontos momentum, ugyanis ezt a jogot csak városok kaphatták meg.
A szoboszlói hajdúk részt vettek Buda felszabadításában, a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848/49-es szabadságharcban is.
A 18. században elkezdett fejlődni az ipar, sorra alakultak ki a céhek, melyek minden iparágban jelen voltak. A növekvő pénzforgalom hatására számos pénzintézet alakult.
Az első világháború és az azt követő megszállás súlyos nyomot hagyott Hajdúszoboszlóban. Majd 1924-ben megindult a szénhidrogén-kutatási program, amely már 1925-ben sikeres lett. Nagy értékű földgáz tört fel, ráadásul Hajdúszoboszló legnagyobb természeti kincse, a gyógyvíz is ekkor mutatkozott meg először. 1926-tól rengeteg környékbeli kereste már fel Szoboszlót a „csodavíz” hallatán. Az első fürdő 1927-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni vágyó fürdőzők előtt.
Szoboszló, a víz városa
1935-ben elkezdődött a gyógyintézeti rész kiépítése. 1960 után nagyságrendi változásokkal bővült a fürdő területe, illetve fel is újították. Ekkor vált hazánk legnagyobb gyógyfürdőjévé, amely még a mai napig is Európa legnagyobb fürdőkomplexumának minősül.
